A film
2005.01.15. 13:31
1967 ktsgkvl mozgalmas esztend Amerika szmra. v vgig kzel flmillira emelik a Vietnamban harcol katonk szmt, s Martin Luther King New Yorkban nagyszabs tntetst tart a hbor ellen. Mohamed Ali nyilvnosan megtagadja a bevonulst. Nem utols sorban pedig meghal Vivien Leigh, az Elfjta a szl sztrja s Petula Clark risi sikert arat Downtown cm szmval... Hogyan li t mindezt a 17 ves kalld tinilny, Susanna Kaysen (Winona Ryder)?
A kizrlag sajt szablyai szerint l Susanna nem jut kzs nevezre a szleivel semmilyen krdsben sem. Az idsebb Kaysenk hamar belefradnak ebbe, gy a tervek szerint pr hnapra beutaljk t egy pszichitriai klinikra... Az a "pr hnap" Claymore-ban azonban kemny, ktvnyi prbattel lesz a lny szmra. Kezdetben nehezen megy neki a beilleszkeds ebbe a klvilgtl teljesen elzrt vilgba, mellyel Valerie nvr (Whoopi Goldberg) tmutatsval ismerkedik meg. Vgl megbartkozik az intzet furcsbbnl-furcsbb lakival, mint pldul a kiss tlprgtt, szvtelen s szkimond Lisa-val (Angelina Jolie), vagy az apja szexulis zaklatsaitl szenved s ppen ezrt magba zrkz Daisyvel, s az eltorztott arc, bnatos Pollyval. Ideje leteltvel Susanna teljesen ms emberknt hagyja el Claymore plett...
Br a film megtrtnt esemnyeken, nevezetesen Susanna Kaysen sajt regnyn alapul, mgis elkerlhetetlen az sszehasonlts Ken Kesey mvvel. A ni Szll a kakukk...-nak titullt filmben azrt szerencsre nem olyan bntak a hasonlsgok, mg ha egyes jelenetek, s taln az egsz dramaturgia ersen emlkeztet a klasszikus regnyre s Milos Forman nagyszer filmjre. Mindez ksznhet annak, hogy korunk kt taln legtehetsgesebb fiatal sznsznje jtssza a fszerepeket: a gynyr Winona Ryder remekl rzkelteti velnk azt a vltozst, ami Susannban vgbe megy, de az igazi meglepets mgis Angelina Jolie. A kezdetben csak Jon Voight lnyaknt ismert sznszn mr pr ve nem szorul a nagynev apuka segtsgre: remek volt a Szeress, ha tudsz! s a Gia - Kifut a semmibe cm filmekben, de Lisa szerepben brillrozva minden eddigi alaktst fellmlja.
Az szveszt taln csak az utols tz percre l le. James Mangold rendeznek - akrcsak az elz filmjben, a Coplandben- nem sikerl tartania a fellltott magas sznvonalat, m mindez nem annyira zavar bn, hogy ne lenne megbocsthat.
|